Tegnap este rendeztük a Világjárók Klubja előadássorozatunk legújabb felvonását, ahol szalézi atyák és testvérek látogatták meg a Karib tenger környékén élő rendtársaikat.
Október első felében tettek látogatást magyar szaléziak a Dominikai Köztársaságban és Kubában. Látogatásuk elsődleges céljaként a korábban a térségben szolgálatot teljesítő magyar misszionárius szalézi rendtársak egykori tevékenységi területeinek felkeresését tűzték ki. Vendégünk volt Ábrahám Béla tartományfőnök atya, illetve Vitális Gábor apát, plébánosunk és a szaléziak barátjaként, az utazáson szintén részt vevő Janka Gábor görögkatolikus parókus is. Velük tartott Nádudvari Géza testvér és Süllei László a budai Mátyás templom plébánosa is, de ők sajnos elfoglaltságaik miatt nem tudtak jelen lenni az előadáson.
Itt éppen Vitális Gábor atya beszél az élményekről
Kiderült a hallgatóság számára is, hogy milyen hatalmas munkát végeztek, illetve milyen nagy tisztelet övezi ott a magyar szaléziakat, hiszen óriási erőfeszítéseket tettek és áldozatot hoztak, mindezt példaértékű alázattal és igazi Don Bosco-i lelkülettel a helyi közösségért, fiatalokért. Végh Bertalan és Vándor József atyák nevei fogalomnak számítanak azon a vidéken és utóbbi esetében a boldoggá avatási eljárás is folyamatban van már hosszú évek óta, Ferenc pápa már tiszteletreméltónak nyilvánította és a helyiek teljesen biztosak benne, számukra nem kérdés, hogy szentté fogják avatni. Vándor atya Kubában ténykedett és szolgált, a béke embereként hívják és ismerik legtöbben, hiszen nagyon sokan az ő közbenjárásának köszönhetik a nagy kubai forradalom után az életüket. Végh Bertalan atya nevét egy 800-as tanulói létszámmal rendelkező iskola is őrzi többek között, ahol minden fiatal az ő arcképével ellátott pólókban tölti mindennapjait. Mindez már Santo Domingo-ban a Dominikai Köztársaságban, a “világ másik végén”. Elképesztő történet az övék, melyből csak és kizárólag tanulhatunk és példát meríthetünk.
Természetesen beszámoltak rengeteg fotóval alátámasztva, az élményekről és a helyi viszontagságokról, az óriási szegénységről és nyomornegyedekről, a hatalmas kontrasztokról, amely a társadalmat jellemzi. Jó hangulatú, poénoktól, ugyanakkor kellő komolyságtól sem mentes előadás résztvevői lehettünk, melyet ezúton is köszönünk a vendégeinknek. “Légy vidám és tedd a jót!” 🙂