Hamvazószerda a Katolikus Egyházban a Nagyböjt kezdete. Nagyböjtben elcsendesedünk és készülünk a legnagyobb ünnepünkre, Krisztus feltámadására, azaz Húsvétra.
Böjti szokások, szabályok
A régi idők böjti fegyelme igen szigorú volt. A böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni, és csak egyszer ehettek napjában. Ma már nem ennyire sarkosak a böjti étkezési szokások. Az egyházi előírások szerint hamvazószerdán – ezen a napon és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg, vagy kis kereszt alakú hamujellel jelölik meg, miközben a hamvazó pap figyelmeztet: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”, mivel a hamu az elmúlás természetes jelképe – és nagypénteken – Jézus kereszthalálának ünnepén – a 18 és 60 év közöttiek csak háromszor ehetnek, és egyszer lakhatnak jól, illetve húst nem vehetnek magukhoz. Az ital, hacsak nem étel jellegű (pl. tej, leves) nem szegi meg a böjtöt. A fő étkezés áthelyezhető a megszokottól eltérő időpontra is. Fel vannak mentve a betegek, a terhes és szoptató anyák, akik egy étkezés alkalmával csak keveset fogyaszthatnak, a koldusok, a megerőltető munkát végzők, az utazók, és azok a szellemi dolgozók, akiket a böjt akadályozna kötelességük teljesítésében.
Hamvazószerda szigorú böjti nap (fotó: cultura.hu)
Mivel vasárnap a keresztény ember nem böjtölhet, a hamvazószerda és az első böjti vasárnap közti hétköznapokból, s a következő 6 hét hétköznapjaiból áll (4 + 6×6 nap). A böjt utolsó hete a nagyhét, három szent napja nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. A nagyböjt liturgikus színe a lila. A pénteki napok számunkra bűnbánati napok, amikor nem csak egyénileg bánjuk meg hibás cselekedeteinket, hanem közösségileg is cselekszünk.